Számos könyv, cikk és blog szerzője, fordítója. 20+ éves oktatói és tréneri tapasztalatát 17 országban gyűjtötte össze. Pszichológusként egyéneket, közösségeket és szervezeteket támogat.
A világhírű Mayo Klinika szakemberei összeállítottak egy rendszert a stressz osztályozására és a vele való megküzdéshez. Ebben a bejegyzésben bemutatom a négy osztályt, azok sajátosságait és a tippeket, amelyek azonnal felhasználhatók a gyakorlatban.
Ebben a bejegyzésben a kétségbeesés és a remény állapotainak Viktor Frankl (logoterápia) által meghatározott formuláit mutatom be.
Mi a szorongás? Hogyan kezelhető relaxációs módszerekkel? Ebben a bejegyzésben erre keresem a választ.
“A Marie Claire magazin 1994-ben arról írt, hogy a stressz körömrágáshoz, ingerlékenységhez, a libidó elvesztéséhez, a családtól és barátoktól való visszahúzódáshoz, zabáláshoz vezethet. Később olyan komoly tünetek formájában jelentkezhet, mint a kiégés, depresszió, pánikrohamok, kimerültség, magas vérnyomás, bőrpanaszok, bélproblémák, álmatlanság, migrén, menstruációs vagy szexuális zavarok. Végül olyan potenciálisan halálos állapotokba torkollhat, mint például a rák vagy a szívbetegségek. Ez a több, mint húsz évvel ezelőtt összeállított lista jól szemlélteti a stresszel kapcsolatos általános vélekedéseinket, miszerint a stressznek ára van.”
Polyánki Balázs (2016)
“A hopi kéz – a „gyógyító keze” vagy más néven a sámán keze - a hopi törzs számára „Igazi otthonuk” (True Home) megtalálását szimbolizálja. A végtelen tudatosság, kreativitás, gyógyulás és a védelem attribútuma. A történelem során a különféle kultúrák mindig rendelkeztek olyan emberekkel, akik másokat vezettek, gyógyítottak, segítettek. Papok, varázslók, mágusok, sámánok, titkok tudói, akiket az emberek azért kerestek fel, hogy segítséget kapjanak egy harmonikusabb élet kialakításához, ahhoz, hogy jobban otthon érezzék magukat az univerzumban. Ezek a segítők tudásukat különböző módokon szerezték meg.”
Polyánki Balázs (2022)
“Lev Vigotszkij orosz pszichológus legközelebbi fejlődési zóna elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy a segítő cselekedeteinek a segített képességeihez és szükségleteihez kell igazodniuk, hogy a nehézségeket elkerüljük a fejlesztésben. Az ilyen finoman hangolt támogatás teszi lehetővé, hogy a segített olyan cselekvéseket hajthasson végre az ő segítségével, amelyeket később önállóan is – segítés nélkül – képes lesz elvégezni. Az ilyen interakció nagy jelentőséggel bír mind egyedfejlődésünk, mind pedig a segítő kapcsolatok során. A zóna rés aközött, amit a gyerek vagy a segített önállóan véghez tud vinni, és aközött, amire a hozzáértőbbekkel való interakciók révén képes. A “legközelebbi” kifejezés arra utal, hogy a nyújtott segítség épphogy csak túlmegy a segített pillanatnyi képességein. A segített már meglévő képességeit kiegészítve, és azokra építve, nem pedig közvetlenül új viselkedéseket tanít.”
Polyánki Balázs (2022)
“A vallásos élmények és hitek emberek millióinak életét befolyásolják azzal kapcsolatban, hogy kivel kössenek házasságot, hogyan neveljék gyerekeiket, kivel töltsék idejük jelentős részét és miképpen viselkedjenek az életben. Ritkán telik el úgy egy nap, hogy a vallás valamilyen formában ne jelenjen meg a tévében vagy az újságokban. Egyéni perspektívánktól függetlenül fel kell ismerjük, hogy a vallás mennyire jelen van és számít mai világunkban. Robert Wuthnow, amerikai szociológus szerint a társadalmunkban növekvő vallásos sokszínűség jelentős kulturális kihívások elé állíthat bennünket, sokszor a legváratlanabb helyzetekben is. 2013. nyarán Jack Phillips, denveri cukrászdatulajdonos visszautasította, hogy esküvői tortát készítsen annak a két férfinak, akik Massachusettsben kötöttek egymással házasságot. Phillips arra hivatkozott, hogy keresztény hitével ellenkezne mindez, ezért inkább más cukrászdákat ajánlott az ifjú pár számára. Hamarosan idézést kapott a colorado-i polgári jogok bizottságától. Törvényeik értelmében az üzlettulajdonos ilyen esetben akár 500 dollárral és egy év börtönnel is büntethető.”
Polyánki Balázs (2015)
“Az Ausztrál Paranormális Társaság beszámolója szerint a 2020-as, pandémia miatti lezárások alatt jelentősen megnövekedtek azok az esetek, amelyekben az otthon ragadt melbourne-i lakosok otthonaikban szokatlan aktivitásokat figyeltek meg. Furcsa zajokat és hangokat hallottak, megmagyarázhatatlan jelenéseket láttak, és azt érezték, hogy figyelik őket. Volt, aki az ágya fölött lebegő fekete, ködszerű masszát látott. A társaság igazgatója, William Tabone, szerint a beérkező legtöbb kérdés ez volt: „Meg fogok őrülni?” Úgy véli, hogy az esetek között lehetnek paranormális aktivitások is, de a legtöbb esetért valószínűleg az izoláció miatt kialakult depresszív pszichológiai állapot felelős. Tabone azt is hozzá teszi, hogy a negatív érzések vonzzák a negatív energiákat és szellemeket. Munkájuk során – amelyet harminc éve végeznek - igyekeznek kizárni a „környezeti” és a „pszichológiai” faktorokat mielőtt kijelentik, hogy egy helyet szellemek kísértenek.”
Polyánki Balázs (2022)
“„Ön jelenti a választ imáinkra, jöjjön gyorsan!” – mondták a telefonba a szülők. Gyermekük azon 26 iskolás egyike volt, akiket 1976 nyarán a kaliforniai Chowchilla nevű városkában elraboltak és élve eltemettek. A kagyló másik végén a San Franciscoi Egyetem pszichiátere, Dr Terr volt, aki az eset kapcsán a gyerekeket többször megvizsgálta. Bár az orvosok szerint valamennyien „jó formában” voltak közvetlenül azután, hogy többórás rabságukból kiszabadultak, négy hónappal később intenzív félelmek és rettenetes rémálmok jelentek meg náluk. Dr Terr a gyerekeket ismét megvizsgálta egy, majd négy évvel később. Valamennyiüknél egyöntetűen kimutathatók voltak a sokkoló esemény hatásai.”
Polyánki Balázs (2022)
“Frans Ilkka Mayra a finn Tampere Egyetem professzora szerint a démonok évezredek óta kulturális szókincsünk részét képezik és folyamatosan kihívás elé állítják előfeltevéseinket és teóriáinkat az emberi természetet illetően. Különféle démoni lények narratíváit találjuk meg történetileg és kulturálisan beágyazva a világ minden részén. A Ramayana szanszkrit eposz egy tízfejű démonkirályt ír le, akit úgy hívnak, hogy Ravana. A zoroasztrizmusban Ahriman, a hazug küzd démonjaival a jó létrehozója, Ahura Mazda ellen. A buddhista démonológiában a Gonosz neve Mára. De a folklór állati és emberi alakot öltő démonjai is világszerte leírják ezeket a sokszor dualisztikus (néha gonosz és néha jóságos lényeket). A világirodalom is bővelkedik a gonosz szellemek, démonok és ördögök leírásában, élő és halott emberekre gyakorolt hatásaik ecsetelésében. Dante Isteni színjátéka, Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Fausztja, Thomas Mann Doktor Fausus-a, Dosztojevszkij műveiben a démoni valami belsőként, lélektaniként és nem természetfelettiként jelenik meg.”
Polyánki Balázs (2022)
“Maslow megkülönbözteti a deficit-motivációt és a növekedési motivációt. Szerinte a legtöbb neurosis a biztonság, a valahová tartozás és identifikáció, a szoros szeretetteljes Kapcsolat, az elfogadás és presztizs iránti kielégületlen vágy következménye – más komplex determinánsok mellett. A szervezet deficit állapota feltöltést igényel, mégpedig a személyen kívül eső forrásból. Ebben különbözik egy másik, egészen eltérő típusú motivációtól – a növekedési motivációtól. Célja az önmegvalósítás, autonómia, önfejlődés. Nem egyensúlykeresés, homeosztázis vagy tenzió csökkentés az alapja. Motivációs státusz szempontjából az egészséges ember megfelelően kielégítette a biztonságra, valahová tartozásra, szeretetre, megbecsülésre és önértékelésre irányuló szükségleteit, így elsősorban az önmegvalósítás tendenciája motiválja.”
Polyánki Balázs (2022)
“Egy harmadik megközelítés azt mondja, hogy az ember és a démon nem külön entitások, hanem a kettő egy, a démon része az embernek. Ennek ellenére a démon tőlünk függetlenül, rajtuk kívül is képes megjelenni. A démont azért idézi meg a személy e megközelítés szerint, hogy valami konstruktív feladatot adjon neki, amit értünk tehet, ahelyett, hogy megengednénk neki, hogy szabadon azt tegyen, amit akar. Ez az elképzelés sokak számára igen kényelmetlen lehet – hogy a démon része annak, akik vagyunk. A fő cél természetesen az, hogy megidézésükkel megismerjük azt, kiismerjük a természetét és kontrollunk alá vonjuk. Nem a gonosz világba hozása a cél, hanem pszichénk tudattalan és zabolátlan részének kontrollunk alá hozása. Így nem ő irányít bennünket, hanem mi irányítjuk őt. .”
Polyánki Balázs (2022)
“A The Telegraph brit lap számára adott 2017-es interjújában Harry herceg elmondta, hogy édesanyja halála után közel két évtizedre „minden érzését kikapcsolta”. Miután élete „teljes káoszba” torkollott, felkeresett egy pszichológust. Kifejtette, hogy gyászával csupán 28 éves korára lett képes szembenézni, miután úgy érezte, hogy „mindjárt behúz egyet valakinek”. Elmondta, hogy édesanyjának elvesztése „olyan súlyos hatással” volt nyilvánosság előtt élt életére, hogy számos alkalommal úgy érezte, a „teljes idegösszeomlás szélére került".”
Polyánki Balázs (2022)
“Számos pszichológus a vallást ún. „kognitív sémaként” írja le. A kognitív séma egy tudásterületre vonatkozó mentális modell, ami reprezentációk rendszeréből áll. Tapasztalati úton fejlődik ki az egyén környezettel való viszonyában. Különféle sémákkal rendelkezhetünk önmagunkkal, másokkal és a világgal kapcsolatban. Egy Istenről alkotott séma például magában foglalhatja isten fizikai természetére, akaratára vagy szándékaira vonatkozó feltételezéseinket. Sémáink újabb tapasztalataink és tudásunk szerint változhatnak, fejlődhetnek és rendbe szerveződhetnek. A vallás sémája így tartalmazhatja az Isten, a halál, a bűn, a jó, a gonosz, a túlvilág, sőt korábbi életeink sémáit is.”
Polyánki Balázs (2015)
